Képzeljünk el egy seregnyi robotot, amely annyira apró, hogy egy kiskanálban több milliárdnyi is elfér belőlük. Képzeljük el, hogy ezeket beinjekciózzák az emberi szervezetbe, akár agyba, szívbe is, hogy a gyógyszereket a leggyorsabban és legpontosabban juttathassák el a megfelelő helyekre. Pontosan úgy, mint egy csapat célirányos nanoméretű orvos, sebész, vagy ápoló.
Ugyan ez nagyon úgy hangzik, mint valamiféle science fiction mozi felvezetője, ez már a jelenné válik. Az zürichi ETH intézményében a svájci mérnök, Brad Nelson és csapata lassan egy évtizede fejleszti a nanobotok technológiáját. „Mikroszkopikus méretű robotokat készítünk, amelyeket kívülről mágneses jelekkel irányíthatunk az emberi testen belül.”
A nanobotok felépítése nagyban hasonlít az e-coli baktériumok szerkezetére. Egy hátsó, propeller-szerű farokkal (flagellum) mozognak és változtatnak irányt. Ugyan a baktérium maga tudja változtatni a helyzetét, a nanobotokat egy mágnessel irányíthatják a megfelelő helyekre a flagellumok segítségével.
A nanobotokat már tesztelték is egy nagyon kényes környezetben, a szemben. Az apró robotok méretükből adódóan át tudtak úszni a szem kocsonyás részein és így célzottan a retinába tudták juttatni a megfelelő gyógyszereket, hogy ezzel az öregségi látásromlást javítsák.
Az biztos, hogy ezek előtt az apró orvosok előtt még hatalmas út áll. A jövőben könnyen lehet, hogy tablettákba, vagy folyadék formájában egyszer csak a háziorvosunk robotokat nyelet le velünk.