Így változtatta meg a világot a vonalkód

Csaknem minden ĂĄrun megtalĂĄlhatĂł, fekete ĂŠs fehĂŠr vonalak vĂĄltakozĂĄsa, alatta egy szĂĄmsor – ez a vonalkĂłd. ManapsĂĄg mĂĄr nem csak a kereskedelemben, de kĂśnyvtĂĄrakban, beszĂĄllĂłkĂĄrtyĂĄkon vagy akĂĄr iskolai menzĂĄn is talĂĄlkozhatunk vele. Boldog szĂźletĂŠsnapot, vonalkĂłd! – ezt a fajta azonosĂ­tĂĄst a vilĂĄgon negyven, itthon pedig mĂĄr harminc ĂŠve hasznĂĄljĂĄk.

Talán nem meglepő, hogy a vonalkód az Egyesült Államokból indult világhódító útjára, hogy aztán az élet számos területén elterjedjen a használata. 1950-ben készült el az első próba vonalkód, majd az azt leolvasni képes berendezés. Az első gyakorlatban is alkalmazott azonosítót 1973-ban mutatta be az IBM, az első kereskedelmi forgalomban lévő terméken pedig, amely egy rágógumi volt, 1974-ben jelent meg. Ezt követően gyorsan terjedt a világon, Magyarországra 1984-ben érkezett; a legendás Skála áruházakban vezették be először.

VĂĄmos GyĂśrgy, az OrszĂĄgos Kereskedelmi SzĂśvetsĂŠg főtitkĂĄra a kereskedelem egyik forradalmi ĂşjĂ­tĂĄsĂĄnak tartja a vonalkĂłdot. A szerepe az, hogy a termĂŠk beazonosĂ­thatĂł legyen. SegĂ­t abban is, hogy ha a pĂŠnztĂĄrgĂŠp ĂŠs a kĂŠszletnyilvĂĄntartĂĄs Ăśssze van kĂśtve, akkor rĂśgtĂśn lĂĄthatĂł, hogy a termĂŠkekből mennyi maradt raktĂĄron – magyarĂĄzta a főtitkĂĄr Kossuth rĂĄdiĂł 180 perc cĂ­mĹą mĹąsorĂĄban. A vevők szĂĄmĂĄra is előnyt jelent a vonalkĂłdos rendszer, pĂŠldĂĄul kevesebb időt kell sorban ĂĄllĂĄssal tĂślteniĂźk, mivel kisebb a valĂłszĂ­nĹąsĂŠge, hogy a pĂŠnztĂĄros tĂŠved, Ă­gy pontosabb kiszolgĂĄlĂĄsban van rĂŠsze a vĂĄsĂĄrlĂłnak – tette hozzĂĄ VĂĄmos GyĂśrgy.

Érdekesség, hogy a vonalkódban nem a fekete vonalak a fontosak, hanem a köztük lévő fehérek. Ezekről verődik vissza ugyanis a leolvasó által kibocsátott impulzus. A különböző vastagságú és távolságú vonalak egy számsorozatot kódolnak, ebből szűrhetők le a különböző információk.

KrĂĄzli ZoltĂĄn, a GS1 MagyarorszĂĄg Nonprofit Zrt. vezető szakĂŠrtője szerint a rendszer sikerĂŠt az hozta, hogy nemzetkĂśzileg egysĂŠgesen tudott elterjedni. Ez ĂĄltal kĂśzĂśs nyelvet kĂŠpez a gyĂĄrtok, a logisztikai szolgĂĄltatĂłk, a kereskedők ĂŠs a fogyasztĂłk kĂśzĂśtt, tovĂĄbbĂĄ az azonosĂ­tĂĄs az orszĂĄghatĂĄrokon is ĂĄtnyĂşlik. A vonalkĂłdok Ăśnmagukban nem hordoznak informĂĄciĂłt, mindĂśssze egy hozzĂĄfĂŠrĂŠst biztosĂ­tanak olyan adatbĂĄzisokhoz, ahol az informĂĄciĂłk elĂŠrhetővĂŠ vĂĄlnak; bizonyos esetekben az azonosĂ­tĂłszĂĄmok kiegĂŠszĂźlhetnek mĂŠg a termĂŠkre vonatkozĂł tovĂĄbbi informĂĄciĂłkkal is – magyarĂĄzta KrĂĄzli ZoltĂĄn. A szakĂŠrtő kiemelte: a MagyarorszĂĄghoz rendelt 599-es szĂĄm mĂĄr nem kizĂĄrĂłlag csak magyar vĂĄllalatot vagy magyar termĂŠket jelĂśl.

A vonalkódokat nemcsak a kereskedelemben használják, hanem például könyvtárakban nyilvántartáshoz, vagy iskolai menzákon ebédjegy helyett egy névre szóló vonalkóddal lehet kérni az ebédet. Ez igazolhatja, hogy valaki befizette-e az étkezést vagy elmaradása van. Beszállókártyákon, akár vonat, akár repülőúton is találkozhatunk vonalkóddal, de a reptereken is ilyen azonosítót ragasztanak a feladott bőröndökre.

Az újításokra sem kell várni, léteznek már színes vonalkódok, amelyek kétszer annyi információt tárolnak, mint a fekete-fehérek. A jövő pedig a fénykódé, amely akár 20 méterről is leolvasható, és tízszer annyi hasznos üzenete van, mint, a hagyományos vonalkódnak.

hirado