Egy szociológusok által végzett új tanulmány szerint az érzelmek az online közösségi hálózatokon is ragadósak lehetnek a felhasználók között.
A Cornell Egyetem, a Kaliforniai Egyetem kutatói és a Facebook közös tanulmányában vagy a pozitív vagy a negatív kicsengésű történetek mennyiségét csökkentették mintegy 600 ezer véletlenszerűen kiválasztott Facebook-felhasználó hírfolyamában, és kimutatták, hogy az úgynevezett „érzelmi fertőzés”-hatás mindkét irányban működött.
Jeff Hancock, a vizsgált társszerzője szerint azok a felhasználók, akiknek hírfolyamában egy hétig csökkentették a pozitív tartalmakat, több negatív kifejezést használtak állapotjelzéseikben. Amikor a hírfolyam negatív kicsengését csökkentették, az ellenkezőjét tapasztalták: igencsak megnőtt a pozitív szavak használata a posztokban.
A kísérlet az első, mely azt sugallja, hogy az online közösségi hálózatokon kifejezett érzelmek befolyásolják mások hangulatát – írják a PNAS folyóiratban megjelent cikkükben.
A korábbi kísérletek bizonyították az emocionális-fertőzést a való világban, például a találkozás egy boldog emberrel a másik felet is jobb kedvre deríti, míg egy rosszkedvű ránk is könnyen átragasztja ingerlékenységét. Ám ezek a „fertőzések” interakció, nem pedig érzelmi befolyás eredményei, ezért a kutatók szerették volna kideríteni, hogy a hangulatot tükröző online szövegek hatással lehetnek-e a felhasználók saját hangulatára. Azt is megvizsgálták, hogy mások boldogsága tényleg lesújtó hatással van-e a többiekre.
A több mint 1,3 milliárd felhasználót felölelő Facebook ideális kiindulási pontnak tűnt. A kutatók soha nem látták az aktuális posztok tartalmát a közösségi oldal adatvédelmi politikájának eredményeképpen, csak a pozitív vagy negatív szavak előfordulását számolták meg több mint hárommillió, 122 millió szót felölelő posztban. Eredményeik szerint eme szavak közül négymillió pozitív, még 1,8 millió negatív kicsengésű volt.
Hancock szerint a felhasználók érzelmi kifejeződései a Facebookon előrejelezték barátaik emocionális állapotát, még napokkal később is. Egyfajta visszahúzódási hatást is megfigyeltek: azok a felhasználók, akik hírfolyamukban kevesebb érzelmes posztot láttak, a következő napokon összességében semlegesebben fogalmaztak.
A kutató szerint ez a megfigyelés, illetve ama tény, hogy a felhasználók emocionálisan pozitívabban álltak hozzá a pozitív érzelmeket tükröző baráti posztokhoz, éles ellentétben áll ama elméletekkel, amelyek sugallata szerint a pozitív posztok nézegetése negatívan érinti az embereket. A negativitást éppen akkor tapasztalták, amikor a felhasználók kevesebb pozitív tartalmat láttak.
A későbbiekben azt szeretnék vizsgálni, a pozitív és negatív érzelmek kifejeződése mennyire befolyásolja a felhasználók aktivitását más online tevékenységekben, úgymint a like-olásban, vagy a posztok kommentelésében.
hirado