"Hol a sofőr? Mindjárt rosszul leszek!"

A sofőr nélküli járművek a jelenlegi autóipar nagy kérdőjelei. Sikerülhet-e egy megbízható, jó mesterséges intelligenciát létrehozni, amely irányíthatja az autónkat? Mennyire lehet ez biztonságos? De a legújabb kérdés, vajon rosszul leszünk-e a mesterséges sofőr vezetési stílusától?

A buszkirándulásokon, hosszú vonat, vagy autó utakon tapasztalható rosszullét (szakmai nevén kinetózis) jól ismert a legtöbb ember számára. Ilyenkor szédülés, rossz közérzet, hányinger tünetek jelentkeznek, amelyek kicsit sem kellemesek az utazó számára. A rosszullét kiváltó okai a következők: a fizikai és vizuális érzékelés közötti konfliktus, a mozgás irányának meghatározásának lehetetlensége, illetve a mozgás befolyásolásának hiányának érzése. Az új sofőr nélküli autókban ezek mindegyike könnyedén felléphet az utasokban.

A tény, hogy a kocsi magát vezeti, nem egyértelmű oka a rosszullét kialakulásának. Sokkal inkább köszönhető annak, hogy az utasok, mivel nem szorulnak rá, egyáltalán nem foglalatoskodnak az autó úthoz viszonyított helyzetével, ami miatt részben elvesztik a képességet arra, hogy viszonyítani tudják magukat a mozgáshoz, annak irányához és a környezethez.

A kutatĂłk szerint ez az ĂŠrzĂŠs hatvĂĄnyozottan igaz lesz a sofőrĂśkre, hiszen ők megszoktĂĄk, hogy hatĂĄssal vannak a jĂĄrmĹą mozgĂĄsĂĄra. Ők mĂŠg inkĂĄbb „elvesznek” a mozgĂĄs ĂŠs sajĂĄt maguk kĂśzĂśtt.

A fejlesztők már dolgoznak azon, hogy hogyan tudnák kiküszöbölni a jelenséget. Erre egyik megoldás lehet a nagyobb ablakfelületek beépítése, így vizuálisan több információ állna rendelkezésre ahhoz, hogy az utasok meghatározhassák viszonyított helyzetüket. Ezen kívül a fej rázkódását csökkentő üléseket szerelnek be, illetve a hirtelen sebességváltozásokat is igyekeznek kiküszöbölni.